Amint azt egy korábbi bejegyzésben is olvashattuk, a kutató sem mindig jegyzetfüzettel és diktafonnal felfegyverkezve látogatja sorra a falu lakóit, hanem adott esetben olyan módon is részt vesz a helyiek mindennapjaiban, hogy besegít az általuk éppen végzett munkában. Nos,…

Amikor első évet végzett néprajz szakos hallgatóként életemben először indultam terepre, nem gondoltam ugyan, hogy mindent tudok akár a terepmunkáról általában, akár a közösségről, aminek mélyebb megismerésére vállalkoztam, de azért úgy képzeltem, tisztában vagyok az…

Kedves Olvasóink! Ezúttal egy vendégposztot ajánlunk a ZNSZ követőinek figyelmébe: a bejegyzés szerzője az állandó blogírók jó barátja, alma matere ugyancsak a PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéke, alábbi írásából pedig kiderül, hogy mit gondol az…

A település, ahol kutatok és amely többször is szerepelt már a bejegyzéseimben, az Ormánságban, Baranya megye déli, országhatárral szomszédos területén, a Dráva egykori árterében található, a kistelepülések sorában is apró, 64 lelkes, egyutcás falu. 2013. ősze óta több…

Újra az Ormánságba invitálom az olvasót, ezúttal a Kelet-Ormánság egy kis falujába, Szaporcára. A falu neve leginkább az itt nyíló ökoturisztikai látogatóközpont és az Ős-Dráva Program kapcsán csenghet ismerősen a híradásokból, most azonban mást szeretnék mesélni róla,…

Egyetemi tanulmányaim során a terepmunkára mindig valami „in medias res” dologként gondoltam. Az antropológus ott van a terepen, és dolgozik ezerrel. Azon soha egy pillanatig sem gondolkodtam el, hogy vajon hogy jut el odáig? Repülőn, vonaton, buszon, gyalog, stoppal – persze, ezeket…

„A vizsgálat a terepen még normális feltételek mellett is megpróbáltatást jelent: napkeltekor már talpon kell lenni, ébren maradni, amíg az utolsó bennszülött is el nem aludt, és néha még az álmát is lesni kell; igyekezni kell, hogy észrevétlen maradjon az ember, de mindig…

Mi a pletyka, miért pletykálunk, kiről pletykálunk? Milyen szerepe van a pletykának az egyén és a közösség életében? Milyen információt hordoz? Ki pletykál kinek és hogyan? Miért érdekes néprajzi – antropológiai szempontból a pletyka? A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a…

Ha folytatni akarnánk a sort azokról a dolgokról, amik a hétköznapi embernek a néprajz/antropológia szó hallatán valószínűleg eszébe jutnak, akkor valahol az után a rész után, hogy „néptánc, hímzések, törzsi kultúrák, sámánok”, talán előbb-utóbb elérnénk oda, hogy…

Amikor terepekről és antropológiai terepmunkáról esik szó, elsőként valószínűleg valami meglehetősen távoli helyszín és a sajátunktól merőben eltérő kultúra jut eszünkbe. Ismeretlen tájak, idegen emberek, különleges szokások, nemde? Amikor néprajzot emleget az ember,…