„A házassággal szerzett rokon olyan, mint egy elefántláb” – mondta Claude Lévi-Strauss, az antropológia tudományának egyik legnagyobb koponyája. Vagyis nincs mese, a házastárssal együtt jön az egész elefánt, vagyis a rokonok. Az egyén leválaszthatatlan a családról, sőt nagyon sok helyen értelmezhetetlen a rokonsága nélkül. Edmund Leach szociálantropológus írja valahol, hogy a burmai kacsinok egészen addig ellenségüknek tekintettek egy, a szomszédos törzstől érkező ártatlan hírnököt, amíg be nem azonosították őt a genealógiáján keresztül, s nem találtak valami hetedízigleni közös rokont. Aki nem rokon, az potenciális ellenség. Éppen ezért, no meg a béke kedvéért az afrikai nuerek azt mondják: „Ők az ellenségeink, velük házasodunk.”

Vendéglátóim, hál’ istennek nem ilyen ellenségesek, bár egyébként se lenne okom az aggodalomra: a finnugor nyelvcsalád elmélete rokont csinál minden udmurtból és magyarból, ha tetszik, ha nem. (A baskírok pedig Magna Hungariára és a hajdani együttélésre hivatkozva teszik ugyanezt. Mit lehet tenni, sok a rokon.) Genealógiai interjúkat készíteni még így is érdemes, sok mindenre fény derülhet a kusza rokonsági viszonyok alapján. Mindehhez pedig elengedhetetlen megismerni az udmurt rokonsági elnevezéseket, vagyis hogy ki kinek a kije, s hogyan szólítják egymást. Szóval most jöjjön egy kis hardcore rokonság-terminológia, s nézzük meg, ki kicsoda az udmurt családban!

Előre szeretném bocsátani, hogy egy rokonsági elnevezésnek is lehet több változata, én pedig most a falumban gyűjtötteket fogom ismertetni. A dolog ott kezdődik, hogy a baskíriai udmurtok nyelvjárásában a tatár nyelvből kölcsönzött туган [tugɑn] (tugan) jelenti a rokont, míg ugyanezzel a szóval az udmurtiai udmurt lányok a szerelmüket illetik. Ebből pedig akad félreértés bőven, amikor egy udmurtiai és egy baskíriai elkezd beszélgetni. Szóval vigyázat, mert csalok.

Többféleképpen fel lehet vázolni a családszerkezetet és a hozzá tartozó rokonsági terminusokat. A legklasszikusabb módszer talán a családfa, ezt biztos mindenki ismeri. Általában körrel jelölik a nőt, háromszöggel pedig a férfit, de itt most a rózsaszín fogja jelezni az előbbit, kék pedig az utóbbit. A függőleges vonal a leszármazást, azaz a vérszerinti rokonokat, a vízszintes dupla vonal pedig a házasság útján szerzett, vagyis az affinális rokonokat jelenti. Persze van még néhány pontosító jelölés, de ezekre most nem lesz szükségünk.

A Rivers-féle leírás első látásra ennél kicsit ijesztőbbnek tűnhet. Ám semmi pánik, csupán nem szokott hozzá a szemünk. Valójában ez egy lenyűgözően logikus és pofonegyszerű rendszer. William Halse Rivers a Torres-szorosoknál végzett expedíció (1898-1899) során szembesült Murray Island lakosainak bonyolult rokonsági ágazataival és elnevezéseivel, ami sok mindenben különbözött a sajátjáétól. Ezért fejlesztett ki egy új genealógiai módszert, ami aztán az antropológia egész területén elterjedt. A magyar változatban hat szó kezdőbetűit, vagyis három betű kis és nagybetűs változatát használjuk: A – Apa, a – anya, Gy – fia (fiúGyermek), gy – lánya (lánygyermek), F – Férj, f – feleség. (Hát igen, nem éppen a feminizmus ihlette, de akkoriban az még nem volt akkora divat.) Ezzel a pár betűvel az egész rokonság leírható úgy, ahogy van, felmenőkkel, leszármazottakkal és affinális rokonokkal egyetemben. Erre azért is szükség van, mert a fordítás során nem mindig találunk pontos megfelelőket. A legegyszerűbb példa az apai és anyai nagybácsi, melyekre sok nyelvben – így az udmurtban is – külön szavak léteznek, míg például a magyar nyelv csupán leíró módon tudja őket definiálni. Vagyis Riversnek sikerült kidolgoznia egy olyan módszert, amivel közös nevezőre lehet hozni a világ összes rokonsági elnevezését. Nem semmi!

A kiindulópont az EGO, s mindig hozzá képest járjuk végig az ágazatokat. Vagyis édesapám ʼAʼ lesz. Apai nagyapám ʼAAʼ, vagyis apám apja. Apai nagyanyám ʼAaʼ, hiszen ő apám anyja. A másik oldalon édesanyám ʼaʼ. Anyai nagyapám ʼaAʼ, azaz anyám apja. Anyai nagyanyám pedig ʼaaʼ, mert ő anyukám anyukája. Ez eddig nem is olyan bonyolult.

A testvérekre nincs külön jelölés, ekkor kell elkezdeni feltornázni magunkat az ágazatokon, és aztán vissza. Például nekem van egy húgom, akit most ʼAgyʼ-nak becéznék, hiszen ő apám lánygyermeke. Amikor csak lehet, apai ágon kell haladni, tehát az ʼagyʼ (anyám lánya) nem helyes. Persze ha anyai ágról származik a rokon, akkor nincs mese, anyám felé kell elindulnom. Így lesz az anyai nagybátyámtól való fiú unokatestvérem ʼaAGyGyʼ – anyám apjának a fiának a fia. Mindig a legegyszerűbb utat kell választani, s tilos cikázni az ágazatok között, vagyis ʼAfAGyGyʼ (apám feleségének az apjának a fiúgyermekének a fiúgyermeke, újfent az unokatesóm) értelmezhetetlen ebben a rendszerben. De ez így még mindig nem fedi teljesen az igazságot, mert belőlük kettő van, ezért jelölnöm kell a sorrendet is: ʼaAGyGy₁ʼ (ő volna az elsőszülött) és ʼaAGyGy₂ʼ (vagyis a fiatalabbik). Sőt van még egy húguk is, ő lenne ʼaAGygyʼ. És így tovább. A harmad-, negyed- és ötöd-unokatesóimmal most nem fárasztanék tovább senkit.

Ami pedig a férjeket és feleségeket illeti, a sógoromat nevezzük csak ʼAgyFʼ-nek (apám lányának a férje), az apai nagynéném férjét pedig ʼAAgyFʼ-nek (apám apjának a lányának a férje). Na de ki az az ʼFAGy₂gyʼ? Pontosan!

És akkor most már rátérhetünk a tárgyra. Egy képzeletbeli udmurt rokonság családfáit láthatjátok, ahol próbáltam minél több rokonsági terminust összegyűjteni. Itt-ott van hiányosság, mert bizonyos terminusok már kikoptak, s senki nem emlékszik rájuk, vagy egyszerűen csak nevén szólítják az adott rokont. A leírásban a kiejtést követtem, ha pedig elbizonytalanodtam, beszélgetőtársaim helyesírására bíztam a dolgot. Ebből kifolyólag, nem minden szó egyezik meg teljesen Kozmács István Udmurt-magyar szótárában közöltekkel. (Bizony, ellenőriztem.)

EGO rokonsága

Az első családfa egy udmurt nő vérrokonságát, illetve a vérrokonok házastársait mutatja be, de ezek az elnevezések használatosak egy udmurt férfi esetében is. A rajzok számozását követve először a rokonsági elnevezéseket láthatjátok, vagyis hogy az EGO kit hogyan nevez meg. Az eredeti cirill betűs terminust a nemzetközi IPA-átírás követi (amiért külön köszönet fejeslaci-nak), hogy a nyelvészek pontosan belőhessék azokat a csinos udmurt hangokat, majd pedig egy hozzávetőleges magyaros átírás következik. Ezután jön Rivers kódrendszere, hogy biztosan beazonosíthassunk mindenkit. Akinek pedig egyikhez sincs türelme, megelégedhet a megközelítő vagy leíró magyar megfelelőkkel, melyek a sor legvégén állnak.

1. пересь песятай [pereɕ peɕɑtɑj] (peres pesataj): AAA (apai dédnagyapa)
2. пересь песянай [pereɕ peɕɑnɑj] (peres pesanaj): AAa (apai dédnagyanya)
3. пересь песятай [pereɕ peɕɑtɑj] (peres pesataj): AaA (apai dédnagyapa)
4. пересь песянай [pereɕ peɕɑnɑj] (peres pesanaj): Aaa (apai dédnagyanya)
5. пересь ӵужатай [pereɕ ʧuʒɑtɑj] (peres csuzsataj): aAA (anyai dédnagyapa)
6. пересь ӵужанай [pereɕ ʧuʒɑnɑj] (peres csuzsanaj): aAa (anyai dédnagyanya)
7. пересь ӵужатай [pereɕ ʧuʒɑtɑj] (peres csuzsataj): aaA (anyai dédnagyapa)
8. пересь ӵужанай [pereɕ ʧuʒɑnɑj] (peres csuzsanaj): aaa (anyai dédnagyanya)
9. песятай [peɕɑtɑj] (pesataj): AA (apai nagyapa)
10. песянай [peɕɑnɑj] (pesanaj); песяй [peɕɑj] (pesaj): Aa (apai nagyanya)
11. ӵужатай [ʧuʒɑtɑj] (csuzsataj): aA (anyai nagyapa)
12. ӵужанай [ʧuʒɑnɑj] (csuzsanaj); ӵужай, [ʧuʒɑj] (csuzsaj): aa (anyai nagyanya)
13. абызи [ɑbɨʑi] (abüzsi); агай [ɑgɑj] (agaj): AAGy (apai nagybácsi)
14. апай [ɑpɑj] (apaj); кенак [kenɑk] (kenak): AAGyf (az apai nagybácsi felesége – mifelénk őt hívják ángyinak)
15. агай [ɑgɑj] (agaj); кырси [kɨrɕi] (kürsi): AAgyF (az apai nagynéni férje)
16. апай [ɑpɑj] (apaj): AAgy (apai nagynéni)
17. атай [ɑtɑj] (ataj); аткай [ɑtkɑj] (atkaj): A (apa)
18. анай [ɑnɑj] (anaj); анкай [ɑnkɑj] (ankaj): a (anya)
19. ӵужморт [ʧuʒmort] (csuzsmort): aAGy (anyai nagybácsi)
20. кенак [kenɑk] (kenak); ӵужкенак [ʧuʒkenɑk] (csuzskenak): aAGyf (az anyai nagybácsi felesége, aki nálunk szintén ángyi)
21. кырси [kɨrɕi] (kürsi): aAgyF (az anyai nagynéni férje)
22. ӵужапай [ʧuʒɑpɑj] (csuzsapaj): aAgy (anyai nagynéni)
23. név szerint: AAGyGy (fiú unokatestvér az apai nagybácsitól, lány esetében szintén név szerint)
24. név szerint: AAgygy (lány unokatestvér az apai nagynénitől, fiú esetében szintén név szerint)
25. карт [kɑrt] (kart): F (férj)
26. EGO
27. абызи [ɑbɨʑi] (abüzsi); агай [ɑgɑj] (agaj): AGy₁ (báty)
28. кенак [kenɑk] (kenak): AGy₁f (sógornő, a báty felesége)
29. кырси [kɨrɕi] (kürsi): Agy₁F (sógor, a nővér férje)
30. апай [ɑpɑj] (apaj): Agy₁ (nővér)
31. эмеспи [emespi] (emeszpi): Agy₃F (sógor, a húg férje)
32. апог [ɑpog] (apog); апок [ɑpok] (apok): Agy₃ (húg)
33. эког [ekog] (ekog); экок [ekok] (ekok): Agy₂ (öcs)
34. киолон [kioɫon] (kiolon): Agy₂f (sógornő, az öcs felesége)
35. ӵужодӥг [ʧuʒodig] (csuzsodig) vagy név szerint: aAGyGy (fiú unokatestvér az anyai nagybácsitól, lány esetében ugyanígy)
36. ӵужодӥг [ʧuʒodig] (csuzsodig) vagy név szerint: aAgygy (lány unokatestvér az anyai nagynénitől, fiú esetében ugyanígy)
37. пи [pi] (pi): Gy (fia)
38. киолон [kioɫon] (kiolon); кен [ken] (ken): Gyf (menye)
39. киол  [kioɫ] (kiol); киоу [kiow] (kiou): gyF (veje)
40. ныл [nɨɫ] (nül): gy (lánya)
41. пи [pi] (pi): GyGy (fiúunoka a fiától)
42. ныл [nɨɫ] (nül): Gygy (lányunoka a fiától)
43. пи [pi] (pi): gyGy (fiúunoka a lányától)
44. ныл [nɨɫ] (nül): gygy (lányunoka a lányától)

EGO (nő) affinális rokonai

A nehezén túl is lennénk. Most jöhetnek az affinális, azaz a házasság útján szerzett rokonok, melyek már más és más elnevezést kapnak egy nő és egy férfi esetében. Folytassuk a nővel! Így fogja hívni a nő a férje rokonait:

45. атай [ɑtɑj] (ataj); FA (após)
46. анай [ɑnɑj] (anaj); Fa (anyós)
47. кырси [kɨrɕi] (kürsi): FAgy₁F (a férj lánytestvérének a férje)
48. апай [ɑpɑj] (apaj): FAgy₁ (sógornő, a férj nővére)
49. бадӟым атай [baʥːɨm ɑtɑj] (baddzsüm ataj): FAGy₁ (sógor, a férj legidősebb bátyja)
50. бадӟым анай [baʥːɨm ɑnɑj] (baddzsüm anaj): FAGy₁f (a férj legidősebb bátyjának a felesége)
51. шöнар [ʃənɑr] (sönar): FAGy₄ (sógor, a férj öccse)
52. узьы [uʑɨ] (uzsü): FAgy₂ (sógornő, a férj húga)
53. агай [ɑgɑj] (agaj): FAGy₂ (sógor, a férj bátyja)
54. кенак [kenɑk] (kenak): FAGy₂f (a férj bátyjának a felesége)

EGO (férfi) affinális rokonai

És akkor lássuk a másik oldalt – hogyan nevezi meg a férfi felesége rokonait. Ez már igazán egyszerű, hiszen nincs különbség az idősebb és fiatalabb testvérek között.

55. вармай [vɑrmɑj] (varmaj): fA (após)
56. иней [inej] (inej): fa (anyós)
57. кышно [kɨʃno] (küsno): f (feleség)
58. вармиська [vɑrmiɕkɑ] (varmiska): fAGy (sógor, a feleség fiútestvére)
59. вармака [vɑrmɑkɑ] (varmaka): fAGyf (a sógor felesége)
60. вармиська [vɑrmiɕkɑ] (varmiska): fAgyF (a sógornő férje)
61. вармака [vɑrmɑkɑ] (varmaka): fAgy (sógornő, a feleség lánytestvére)

A sorból csak a nász és a nászasszony maradt ki, sajnos, az általam használt családfa-program nem volt hajlandó őket feltüntetni egyik ábrában se. Itt nemtől függetlenül a nász mindig кудо [kudo] (kudo) lesz, vagyis ʼgyFAʼ vagy ʼGyfAʼ – teljesen mindegy, a nászasszony pedig туклячи [tukʎaʨi] (tukljacsi), azaz ʼgyFaʼ vagy ʼGyfaʼ.

Summa summarum

Aki szemfüles, néhány szabályszerűséget fel is fedezett. Az anyai ágról származó vérrokonok megnevezései (kivéve az anyáét) mindig ӵуж- [ʧuʒ-] (csuzs-) előtaggal kezdődnek – így az összes anyai dédszülő, nagyszülő, nagynéni és nagybácsi, valamint az unokatestvérek is.

Az EGO-nál idősebb fiútestvérek, apai nagybácsik, apai nagynénik férjei és férjének bátyjai mindig agaj-ok lesznek, az idősebb nővérek, apai nagynénik, apai nagybácsik feleségei és férje nővérei pedig apaj-ok. (Sőt még a nagyszülők testvérei is, de őket itt most nem tüntettem fel.) Vagyis az EGO-tól idősebb apai oldalági rokonok (testvérek és házastársaik), és a férj idősebb testvérei kerülnek ezekbe a kategóriákba. Anyai oldalon a nagynéni szintén apaj lesz, de megkapja a csuzs megkülönböztetést, így lesz csuzsapaj, férje kürsi, az anyai nagybácsi és felesége pedig csuzsmort és csuzskenak. A fiatalabbakat, azaz a hugicákat és öcsikéket, illetve a férj húgait és öccseit már teljesen másképp fogja megszólítani az EGO.

Az apaj-okat tovább is lehet differenciálni, ha több van belőlük. Így lesz belőlük бадӟым апай [baʥːɨm ɑpɑj] (baddzsüm apaj), пичи апай [piʨi ɑpɑj] (picsi apaj) vagy покчи апай [pokʨi ɑpɑj] (pokcsi apaj), összeolvadva pedig бадӟапай [baʥːɑpɑj] (baddzsapaj), пичапай [piʨɑpɑj] (picsapaj) és покчапай [pokʨɑpɑj] (pokcsapaj). A baddzsüm jelentése ʼnagyʼ, a picsi és pokcsi pedig ʼkicsiʼ-t jelent. De ez családonként változhat, s illethetik a rokont rá jellemző vonásokkal is. Hallottam már a nagynénik között чебер апай-ról [ʨeber ɑpɑj] (cseber apaj) és сьöд апай-ról [ɕəd ɑpɑj] (söd apaj) is, azaz szép és fekete nénékről. Az agaj-okat, vagyis az idősebb fiútestvéreket megkülönböztető jelzőkkel nem találkoztam.

Az apaj (néne, néni) és agaj (bátya, bácsi) rokonságtól függetlenül is használatos, így neveznek meg minden idősebb nőt és férfit a faluban. Ezenkívül a gyerekekre szintén általánosan használatosak a nül (lány) és pi (fiú) szavak.

A családba beházasodott idősebb nők a kenak-ok, az idősebb férfiak pedig a kürsi-k. De ahogy említettem, apai oldalon lehet őket apaj-nak és agaj-nak is nevezni. Csupán a húg, az öcs és a gyerekek házastársainak nevei lesznek különbözők, vagyis a fiatalabbaké. És végül más neve van a feleség és férj anyósának és apósának is.

A terminológiai összefüggésekhez nagy valószínűséggel egykor viselkedéskódex is tartozott, vagyis talán hasonló jogai és kötelezettségei voltak az EGO-nak az apajokkal és agajokkal szemben (legyenek azok bárki testvérei a családban), az anyai és apai rokonok megkülönböztetése se lehetett véletlen, és az anyai nagybácsi kitüntetett szerepet tölthetett be az EGO életében. Nehéz megmondani, ugyanis ez a feltételezett viselkedéskódex ma már nem él, de legalábbis átalakult.

Kivétel ez alól a férj legidősebb bátyja, a baddzsüm ataj és annak felesége, a baddzsüm anaj, akik a friss házasok pártfogói. Szó szerint fordítva ők a ʼnagy apaʼ és ʼnagy anyaʼ, a szülők után a második legfontosabb rokonok, akik az ifjú párt pénzzel és mindenféle ajándékkal támogatják. Amennyiben a férjnek nincsen idősebb bátyja, ezt egy másik közeli rokon házaspárnak kell felvállalnia szintén a férj oldaláról. Ma ez a szokás még gyakorlatban van, de tudok több olyan esküvőről is, ahol már elhagyták.

Ezzel, azt hiszem, be is fejeztük. Aki becsületesen végigrágta magát ezen a poszton, annak gratulálok, mehet terepre! Ha pedig valahol hibáztam volna, nyugodtan javítsatok ki! A végére én is teljesen belezavarodtam.