HTML

kulturális és szociálantropológia, néprajz, etnográfia, etnológia, társadalomkutatás, vagy amit akartok

„Mindenki, aki Bongobongóban él, sárga napszemüveget hord. Ezért természetes, hogy mindennek, amit látnak - az égnek, a fáknak, az ételeknek - egy kis sárga árnyalata van. Mindig is így volt, és Bongobongo lakosai elég nagy megelégedéssel élnek sárga világukban. Ebbe a világba megérkezik egy vendég, Adanac lakosa.

Mint talán már hallottatok róla, minden adanaci kék napszemüveget hord. Amikor reggelente felkelnek, megcsókolják gyönyörű, kék gyerekeiket, és ablakukon kinézve szép, kék réteket, erdőket, és farmokat látnak a tökéletesen kék ég alatt. Mint kulturálisan érzékeny látogató, az adanaci úgy érzi, hogy az egyetlen dolog, amit tehet, hogy megpróbálja megérteni a világot a bongobongói perspektívából.

Beszerez tehát egy sárga napszemüveget és felveszi a saját, kék napszemüvege fölé. Némi megelégedéssel szögezi le: ‘Aha! Most már értem. Itt Bongobongóban minden zöld!’”

(A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt által nyújtott személyi támogatással valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A kutatás szakmailag kapcsolódik az OTKA 57093 számú "Szimbolikus tájak és etnikus kapcsolatok az posztszovjet Oroszországban" című projekthez.)

Friss topikok

!!!Nemzeti vészhelyzet!!!

2014.08.24. 20:31 | Boginya

„Miénk Wales legelső hegye. Ez a mi büszkeségünk emberemlékezet óta. Az észak-walesi hegyek magasabbak, a közép-walesiek sokkal szebbek. De a mi Ffynnon Garw-nk a legelső hegy, amivel a Walesbe érkező utazó találkozik. Ez a hegység legyőzött minden hódítót. Ide menekültek a britek, amikor megtámadták őket a rómaiak. Azután az angolszászok, a vikingek meg a normannok. Bizony, ezek a népek mind betörtek Britannia szigetére, de a hegyeinket nem tudták bevenni. Az ősi Britannia sosem lett az övék.”

Bizony, és Ffynnon Garw lakói büszkék is arra, hogy hegyük évszázadok óta védelmezi a walesi nemzetet. És erre jön két angol, aki dombnak merészeli minősíteni a legwalesibb hegyet. Hát lehet ezt tűrni???

onlineonline.uw.hu.jpg„Az angol, aki dombra ment fel, és hegyről jött le” című angol film nem a legfrissebb mozipremierek közé tartozik, ez tény. 1995-ben jött ki, amikor a főszereplő Hugh Grant inkább volt még babaarcúan helyes, mintsem sármosan korosodó. Azonban a kedves, mégis heroikus történet korától függetlenül méltán lehetne a nemzetről, nemzeti szimbólumalkotásról vagy tájképhasználatról szóló antropológiai kurzusok könnyedebb műfajú szemléltetőeszköze egy lopott szeminárium erejéig, ugyanis izgalmasan és a vidéki élet minden bájával megfűszerezve meséli el, miért is lettek a hegyek Wales jelképei, s hogyan ragaszkodnak ehhez foggal-körömmel az ott élők. Legalábbis a film szerint.

1917-ben, az I. világháború idején két angol térképész járja Nagy-Britanniát, hogy megmérjék annak legmagasabb pontjait, és bejelöljék a térképen az összes hegyet. Ffynnon Garw lakói számára persze nem kérdés, hogy a falu határában magasodó hegy: hegy. Talán nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy a mérések során a hegy, vagyis a domb nem éri el a kívánt 1000 láb magasságot – így nem csak, hogy dombnak minősül, de még a térképre sem kerül fel. Ezt a szégyent pedig nem lehet elviselni, így nemzeti vészhelyzetre hivatkozva mindenkit mozgósítanak a faluban. A történetről talán legyen elég ennyi, aki még nem látta filmet és kíváncsi a folytatásra, az lógja el az egyik nacionalizmus szemináriumot. ;)

Ismereteim szerint a walesi hegyek valóban bevehetetlennek bizonyultak a történelem folyamán, legalábbis a 11-12. századig mindenképpen. Mindenesetre a walesi királyságokat a hegyek óvták legtovább az angolszászoktól, akik aztán szépen lassan bekebelezték a legerősebb láncszemeket is. Wales történelmi határait azonban mégiscsak a hegyek jelölték ki, s kitartóan jelzik az Anglia és Wales közötti földrajzi és szimbolikus határokat mind a mai napig. A hegyvonulatok legdélebbi csücskében emelkedik a Mynydd y Garth, azaz a Garth-hegy, ami Ffynnon Garw történetét is ihlette. Bár az egész csak egy jól kitalált mese, a hegyek walesi jelentőségét mégsem vonhatjuk kétségbe. Sajnos nem ért az a szerencse, hogy Walesben folytassak terepmunkát, de még csak el sem jutottam odáig. Ellenben barátnőim egyike három évet töltött el Swansea-ben, a második legnagyobb walesi városban, s a közös filmnézés alkalmával a fentebb is idézett soroknál felkiáltott: „Ó, most már értem, miért mondják mindig, hogy Wales ott kezdődik, ahol a hegyek kezdődnek.” Sovány igazolás ez a részemről, de most érjük be ennyivel.

en.wiki.jpgMynydd y Garth, azaz a Garth-hegy
(Forrás: en.wikipedia.org)

A lényeg nem is a film igazságtartalma, hanem az, ahogyan a cselekményen keresztül bemutatja, hogyan válik az alig 1000 láb magas angol dombból walesi hegy, s egyben nemzeti és helyi szimbólum, hovatovább a walesi őslakosság elsőbbségének hirdetője, az „ősi Britannia” robusztus kisajátítója. Merthogy az egy dolog, hogy a hegyek a mellszélességben feszülő walesi öntudat díszgombjai, de Ffynnon Garw még ennél is több! Első az elsők között, a walesi hegyek előfutára, völgyének lakói ezáltal pedig szintén kitüntetett szereppel bírnak a hazafiak sorában. Ez a tudat egyszerre erősíti meg nemzeti és helyi identitásukat is, a hegy dombbá fokozásának veszélye pedig csak még tovább növeli az összetartozás érzetét, no meg az angolokkal szembeni ravasz, de mégis ártatlan szembenállást. Az a gondolat pedig, hogy ezek a hegyek óvták meg az ősi Britanniát a betolakodóktól, egyenlő a történelem és a terület szimbolikus kisajátításával – megint csak a hódító angolszászokkal szemben. Hiába húzódnak határvonalak hivatalnokok által kijelölt vonalak mentén, a hegyekben a walesiek történelmük igazolását, s Wales „valós” határait látják, amelyek nem feltétlen egyeznek a közigazgatási területek széleivel. Így építenek a hegyek (pontosabban a nekik tulajdonított jelentések) faluközösséget és nemzetet.

Hasonló példáért pedig nem kell a szomszéd hegyekbe mennünk. Vagyis de. Attól függ, ki mit tekint határnak. De mikor készül már erről egy jó film?

geograph.org.uk.jpgKilátás a Garth-hegyről
(Forrás: geograph.org.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: film tájkép nacionalizmus szimbólum

A bejegyzés trackback címe:

https://znsz.blog.hu/api/trackback/id/tr566616455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Zöld Napszemüveg antropológiai blog © 2013