HTML

kulturális és szociálantropológia, néprajz, etnográfia, etnológia, társadalomkutatás, vagy amit akartok

„Mindenki, aki Bongobongóban él, sárga napszemüveget hord. Ezért természetes, hogy mindennek, amit látnak - az égnek, a fáknak, az ételeknek - egy kis sárga árnyalata van. Mindig is így volt, és Bongobongo lakosai elég nagy megelégedéssel élnek sárga világukban. Ebbe a világba megérkezik egy vendég, Adanac lakosa.

Mint talán már hallottatok róla, minden adanaci kék napszemüveget hord. Amikor reggelente felkelnek, megcsókolják gyönyörű, kék gyerekeiket, és ablakukon kinézve szép, kék réteket, erdőket, és farmokat látnak a tökéletesen kék ég alatt. Mint kulturálisan érzékeny látogató, az adanaci úgy érzi, hogy az egyetlen dolog, amit tehet, hogy megpróbálja megérteni a világot a bongobongói perspektívából.

Beszerez tehát egy sárga napszemüveget és felveszi a saját, kék napszemüvege fölé. Némi megelégedéssel szögezi le: ‘Aha! Most már értem. Itt Bongobongóban minden zöld!’”

(A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt által nyújtott személyi támogatással valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A kutatás szakmailag kapcsolódik az OTKA 57093 számú "Szimbolikus tájak és etnikus kapcsolatok az posztszovjet Oroszországban" című projekthez.)

Friss topikok

A hétszirmú virág - Baskortosztán

2014.04.21. 10:39 | Boginya

Terepmunkáim során sokszor eszembe jut az afrikai tejfa, ami különösen fontos szerepet játszik egy ndembu nevű törzs életében. (Vagy legalábbis játszott, amikor az 50-es években Victor Turner brit szociálantropológus arra járt.) „A tejfa a mi zászlónk” – mondta egy tanult ndembu Turnernek, párhuzamot vonva ezzel a nemzetállamok jelképei és saját törzsi szimbólumuk között. A ndembu rátapintott a lényegre, olyannyira, hogy a tejfából kivirágzott egy külön irányzat, a turneri szimbolikus antropológia. Amennyiben pedig mi is elfogadjuk ezt a párhuzamot, elmondhatom, hogy megtaláltam a baskortosztáni tejfát!

victor-w-turner-1-sized.jpgVictor Turner (balra a képen) 1950-1954 között élt az afrikai ndembuk között. Hamar kiderült, hogy a tejfa nagyon sok jelentést rejt magában a törzs számára, éppen ezért mindenki magáénak érezheti valamilyen módon. A lányok beavatási rítusain a mell és az anyatej jelképévé vált, ebből fakadóan pedig az emberi élet következő fordulóján, az anyává válás során már az anya és gyermek kapcsolatát testesítette meg. Ez a kapcsolat különös fontos volt az ún. matrilineáris, azaz anyaági leszármazáson alapuló ndembu társadalomban, így a tejfa a leszármazás szimbóluma is volt egyben. (A matrilineáris társadalmakban a rokonságot anyai ágon tartják számon, a név és vagyon öröklése vagy a rokoni kötelezettségek az anya, pontosabban az anyai nagybácsi oldalán lesznek fontosak.) A leszármazástól pedig már egyenes út vezetett az egész törzshöz, szóval nem véletlen, hogy a tejfa vált a ndembuk zászlajává. Ha valaki ránézett, érezhette magát nőnek, anyának, gyermeknek, egy nemzetség vagy akár az egész ndembuság tagjának.

A tejfa megihlette Turnert. Arra a fontos megállapításra jutott, hogy a szimbólumok úgymond multivokálisak, azaz egyszerre több jelentést is magukba sűrítenek, s bármennyire furcsának hangzik, pontosan ez a multivokalitás képes eggyé kovácsolni a csoportot. Egyrészt mindenki elláthatja őket a saját értelmezésével, vagy éppen bármelyikkel azonosulhat a már meglévők közül, de mivel közös jelképekről van szó, amely alá mindegyikük besorakozik, ezért össze is kapcsolják az embereket. Turner persze tovább cifrázta ezt az alaptételt, s „A rituális folyamat” című művében (amit egyébként mindenkinek ajánlok, mert nagyon izgalmas antropológiai olvasmány) több szempontból bemutatta, hogyan segítenek a ndembu szimbólumok társadalmi konfliktusok feloldásában, vagy hogyan varázsolnak a lányból érett nőt rituális beavatások alkalmával. Mindenesetre én most megállnék a multivokalitásnál, mert éppen elég ahhoz, hogy megértsük, mitől olyan izgalmas a baskortosztáni köztársasági jelkép.

img_0088.jpg1993 óta a új baskortosztáni lobogót a kuraj növény (a képen balra) hétszirmú virága dísziti. Mivel a köztársaságot számtalan kisebbség lakja, a virág hét szirma tökéletes jelképnek bizonyult azon hét nemzetiség számára, akik a legtöbben vannak: az oroszoknak, a tatároknak, a baskortoknak (baskírok), a csuvasoknak, a mordvinoknak, a mariknak és az udmurtoknak. Így az egyetlen nagy baskortosztáni nemzetbe mindenki belefért – legalábbis szimbolikusan – és bárki nyugodt szívvel tekinthette magát baskortosztáni állampolgárnak. Ez fontos volt azért is, mert a köztársaságot vezető baskortok abba a szorult helyzetbe kerültek az 1989-es népszámlálás során, hogy saját területükön kisebbségbe kerültek nem csupán az oroszokkal, de még a tatárokkal szemben is. Mondanom se kell, hogy ennek fényében a harcos tatárok követelései jelentősen megszaporodtak, éppen ezért volt szükség egy olyan szimbolikus politikára, ami minden nemzetiséget egyenlővé tesz. Végül is, a szirmokból mindenkinek egyenlően jutott ...

baskír törzsek.JPG

A baskortokat, pontosabban a baskort politikai elitet persze ez nem hagyta nyugodni. A Szovjetunió szétesése óta (de valójában már a szovjet idők alatt is) a baskortok nem titkolt célja volt egy olyan önálló államot létrehozni, ahol a lakosság nagy részét ők alkotják. Mivel ez nem sikerült, többféle úton-módon próbálták növelni számukat, és elhinteni a baskort kultúra üdvözítő magjait országszerte. A kuraj virág saját értelmezését hamar megtalálták: a hét szirom annak a hét baskort törzsnek a szimbóluma lett, amelyektől származtatják magukat, a szirmok végébe pedig a törzsek hajdani jelei, tamgái kerültek (a képen jobbra). Ami azt illeti, egyébként sem volt bonyolult baskirizálni a köztársasági jelképet: a növény szárából készülő, ugyancsak kurajnak nevezett furulya a baskort népzene legkarakteresebb hangszerének számít. Sőt, mi több, a „baskort” elnevezés is épp hét betűből áll, amelyek maradéktalanul szétoszthatók a szirmok között. Így lett a jelkép kicsit jobban a baskortoké. (Ami egyébként hűen tükrözi a köztársaság gazdaság- és oktatáspolitikájának milyenségét is, de ez egy külön posztért kiáltó téma.)

Vagyis a kuraj virág egyszerre két nemzet szimbólumává vált: a politikai és állampolgársági alapon szerveződő, soknemzetiségű baskortosztáni, valamint az etnikai származás alapján számon tartott baskort nemzeté. Azaz sikerült beletömöríteni ugyanabba a jelképbe egy politikai nemzetet (első) és egy kulturális nemzetet (második) is.

A köztársaságban utazva a virágot bárhol láthatjuk díszítőelemként, tekintsék bár baskortosztáni vagy baskort jelképnek. Ott csücsül az intézmények bejárata felett és a járáshatárokat jelző oszlopok tetején, szétterül a híres Szalavat Julajev jéghoki csapat tagjainak széles vállán, ízléses ornamentika a könyvtár polcain, szolgálhat a középiskola mozaikszavának félköríves elrendezéséül, megihleti a szobrászokat, zárjegy a rövid italok palackján vagy csak dísz a köztársaságban gyártott sör címkéjén, az állami tévécsatorna logója, tejtermék- vagy a bevállalósabbaknak vodka-márka, és még sorolhatnám.

Szóval mindenkié, aki Baskortosztánban él. Csak kicsit máshogyan.

012.png

Baskortosztán nemzeti zászlója

IMG_0838.jpg

Baskír modern népviseletbe öltözött férfi játszik kurajon

IMG_7369.JPG

Kultúrház bejárata, Akszaitovo

IMG_7903.JPG

Közigazgatási határt jelző tábla, felül a kuraj virág, alul Udmurtia zászlójából kölcsönzött csillag, amely a településen többségben lévő udmurtokat jelképezi

cover.jpg

A Szalavat Julajev jéghoki csapat meze

IMG_3734.JPG

Járásközponti könyvtár, Verhnyije Tatüsli
A hét sziromban a hét baskort törzs tamgája

IMG_5004.JPG

Az 1. számú középiskola végzős diákjai 2012-ben, Verhnyije Tatüsli

Kuraj-lány, BasGU.JPG

A Kuraj-lánynak keresztelt szobor a Baskír Állami Egyetem udvarán, Ufa

IMG_3921.JPG

 Zárjegy

IMG_2313.JPG

A Sihan baskortosztáni sör címkéje

kuraj tv.jpg

Az Kuraj televíziócsatorna logója

IMG_1085.JPG

Kuraj Vidéke márkájú tejtermékek

IMG_3924.JPG

Vodka nélkül semmi sem az igazi Oroszországban :)

IMG_3606.JPG

"Baskort családfák" - díszítőelem a járásközponti múzeum tablóján, Verhnyije Tatüsli

Szólj hozzá!

Címkék: nacionalizmus tudományelmélet baskír Baskortosztán szimbolikus antropológia Victor Turner

A bejegyzés trackback címe:

https://znsz.blog.hu/api/trackback/id/tr596051097

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Zöld Napszemüveg antropológiai blog © 2013