HTML

kulturális és szociálantropológia, néprajz, etnográfia, etnológia, társadalomkutatás, vagy amit akartok

„Mindenki, aki Bongobongóban él, sárga napszemüveget hord. Ezért természetes, hogy mindennek, amit látnak - az égnek, a fáknak, az ételeknek - egy kis sárga árnyalata van. Mindig is így volt, és Bongobongo lakosai elég nagy megelégedéssel élnek sárga világukban. Ebbe a világba megérkezik egy vendég, Adanac lakosa.

Mint talán már hallottatok róla, minden adanaci kék napszemüveget hord. Amikor reggelente felkelnek, megcsókolják gyönyörű, kék gyerekeiket, és ablakukon kinézve szép, kék réteket, erdőket, és farmokat látnak a tökéletesen kék ég alatt. Mint kulturálisan érzékeny látogató, az adanaci úgy érzi, hogy az egyetlen dolog, amit tehet, hogy megpróbálja megérteni a világot a bongobongói perspektívából.

Beszerez tehát egy sárga napszemüveget és felveszi a saját, kék napszemüvege fölé. Némi megelégedéssel szögezi le: ‘Aha! Most már értem. Itt Bongobongóban minden zöld!’”

(A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt által nyújtott személyi támogatással valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A kutatás szakmailag kapcsolódik az OTKA 57093 számú "Szimbolikus tájak és etnikus kapcsolatok az posztszovjet Oroszországban" című projekthez.)

Friss topikok

Az udmurt elefánt

2013.10.21. 07:10 | Boginya

„A házassággal szerzett rokon olyan, mint egy elefántláb” – mondta Claude Lévi-Strauss, az antropológia tudományának egyik legnagyobb koponyája. Vagyis nincs mese, a házastárssal együtt jön az egész elefánt, vagyis a rokonok. Az egyén leválaszthatatlan a családról, sőt nagyon sok helyen értelmezhetetlen a rokonsága nélkül. Edmund Leach szociálantropológus írja valahol, hogy a burmai kacsinok egészen addig ellenségüknek tekintettek egy, a szomszédos törzstől érkező ártatlan hírnököt, amíg be nem azonosították őt a genealógiáján keresztül, s nem találtak valami hetedízigleni közös rokont. Aki nem rokon, az potenciális ellenség. Éppen ezért, no meg a béke kedvéért az afrikai nuerek azt mondják: „Ők az ellenségeink, velük házasodunk.”

Vendéglátóim, hál’ istennek nem ilyen ellenségesek, bár egyébként se lenne okom az aggodalomra: a finnugor nyelvcsalád elmélete rokont csinál minden udmurtból és magyarból, ha tetszik, ha nem. (A baskírok pedig Magna Hungariára és a hajdani együttélésre hivatkozva teszik ugyanezt. Mit lehet tenni, sok a rokon.) Genealógiai interjúkat készíteni még így is érdemes, sok mindenre fény derülhet a kusza rokonsági viszonyok alapján. Mindehhez pedig elengedhetetlen megismerni az udmurt rokonsági elnevezéseket, vagyis hogy ki kinek a kije, s hogyan szólítják egymást. Szóval most jöjjön egy kis hardcore rokonság-terminológia, s nézzük meg, ki kicsoda az udmurt családban!

Előre szeretném bocsátani, hogy egy rokonsági elnevezésnek is lehet több változata, én pedig most a falumban gyűjtötteket fogom ismertetni. A dolog ott kezdődik, hogy a baskíriai udmurtok nyelvjárásában a tatár nyelvből kölcsönzött туган [tugɑn] (tugan) jelenti a rokont, míg ugyanezzel a szóval az udmurtiai udmurt lányok a szerelmüket illetik. Ebből pedig akad félreértés bőven, amikor egy udmurtiai és egy baskíriai elkezd beszélgetni. Szóval vigyázat, mert csalok.

Többféleképpen fel lehet vázolni a családszerkezetet és a hozzá tartozó rokonsági terminusokat. A legklasszikusabb módszer talán a családfa, ezt biztos mindenki ismeri. Általában körrel jelölik a nőt, háromszöggel pedig a férfit, de itt most a rózsaszín fogja jelezni az előbbit, kék pedig az utóbbit. A függőleges vonal a leszármazást, azaz a vérszerinti rokonokat, a vízszintes dupla vonal pedig a házasság útján szerzett, vagyis az affinális rokonokat jelenti. Persze van még néhány pontosító jelölés, de ezekre most nem lesz szükségünk.

A Rivers-féle leírás első látásra ennél kicsit ijesztőbbnek tűnhet. Ám semmi pánik, csupán nem szokott hozzá a szemünk. Valójában ez egy lenyűgözően logikus és pofonegyszerű rendszer. William Halse Rivers a Torres-szorosoknál végzett expedíció (1898-1899) során szembesült Murray Island lakosainak bonyolult rokonsági ágazataival és elnevezéseivel, ami sok mindenben különbözött a sajátjáétól. Ezért fejlesztett ki egy új genealógiai módszert, ami aztán az antropológia egész területén elterjedt. A magyar változatban hat szó kezdőbetűit, vagyis három betű kis és nagybetűs változatát használjuk: AApa, aanya, Gy – fia (fiúGyermek), gy – lánya (lánygyermek), FFérj, ffeleség. (Hát igen, nem éppen a feminizmus ihlette, de akkoriban az még nem volt akkora divat.) Ezzel a pár betűvel az egész rokonság leírható úgy, ahogy van, felmenőkkel, leszármazottakkal és affinális rokonokkal egyetemben. Erre azért is szükség van, mert a fordítás során nem mindig találunk pontos megfelelőket. A legegyszerűbb példa az apai és anyai nagybácsi, melyekre sok nyelvben – így az udmurtban is – külön szavak léteznek, míg például a magyar nyelv csupán leíró módon tudja őket definiálni. Vagyis Riversnek sikerült kidolgoznia egy olyan módszert, amivel közös nevezőre lehet hozni a világ összes rokonsági elnevezését. Nem semmi!

A kiindulópont az EGO, s mindig hozzá képest járjuk végig az ágazatokat. Vagyis édesapám ʼAʼ lesz. Apai nagyapám ʼAAʼ, vagyis apám apja. Apai nagyanyám ʼAaʼ, hiszen ő apám anyja. A másik oldalon édesanyám ʼaʼ. Anyai nagyapám ʼaAʼ, azaz anyám apja. Anyai nagyanyám pedig ʼaaʼ, mert ő anyukám anyukája. Ez eddig nem is olyan bonyolult.

A testvérekre nincs külön jelölés, ekkor kell elkezdeni feltornázni magunkat az ágazatokon, és aztán vissza. Például nekem van egy húgom, akit most ʼAgyʼ-nak becéznék, hiszen ő apám lánygyermeke. Amikor csak lehet, apai ágon kell haladni, tehát az ʼagyʼ (anyám lánya) nem helyes. Persze ha anyai ágról származik a rokon, akkor nincs mese, anyám felé kell elindulnom. Így lesz az anyai nagybátyámtól való fiú unokatestvérem ʼaAGyGyʼ – anyám apjának a fiának a fia. Mindig a legegyszerűbb utat kell választani, s tilos cikázni az ágazatok között, vagyis ʼAfAGyGyʼ (apám feleségének az apjának a fiúgyermekének a fiúgyermeke, újfent az unokatesóm) értelmezhetetlen ebben a rendszerben. De ez így még mindig nem fedi teljesen az igazságot, mert belőlük kettő van, ezért jelölnöm kell a sorrendet is: ʼaAGyGy1ʼ (ő volna az elsőszülött) és ʼaAGyGy2ʼ (vagyis a fiatalabbik). Sőt van még egy húguk is, ő lenne ʼaAGygyʼ. És így tovább. A harmad-, negyed- és ötöd-unokatesóimmal most nem fárasztanék tovább senkit.

Ami pedig a férjeket és feleségeket illeti, a sógoromat nevezzük csak ʼAgyFʼ-nek (apám lányának a férje), az apai nagynéném férjét pedig ʼAAgyFʼ-nek (apám apjának a lányának a férje). Na de ki az az ʼFAGy2gyʼ? Pontosan!

És akkor most már rátérhetünk a tárgyra. Egy képzeletbeli udmurt rokonság családfáit láthatjátok, ahol próbáltam minél több rokonsági terminust összegyűjteni. Itt-ott van hiányosság, mert bizonyos terminusok már kikoptak, s senki nem emlékszik rájuk, vagy egyszerűen csak nevén szólítják az adott rokont. A leírásban a kiejtést követtem, ha pedig elbizonytalanodtam, beszélgetőtársaim helyesírására bíztam a dolgot. Ebből kifolyólag, nem minden szó egyezik meg teljesen Kozmács István Udmurt-magyar szótárában közöltekkel. (Bizony, ellenőriztem.)

EGO rokonsága

Az első családfa egy udmurt nő vérrokonságát, illetve a vérrokonok házastársait mutatja be, de ezek az elnevezések használatosak egy udmurt férfi esetében is. A rajzok számozását követve először a rokonsági elnevezéseket láthatjátok, vagyis hogy az EGO kit hogyan nevez meg. Az eredeti cirill betűs terminust a nemzetközi IPA-átírás követi (amiért külön köszönet fejeslaci-nak), hogy a nyelvészek pontosan belőhessék azokat a csinos udmurt hangokat, majd pedig egy hozzávetőleges magyaros átírás következik. Ezután jön Rivers kódrendszere, hogy biztosan beazonosíthassunk mindenkit. Akinek pedig egyikhez sincs türelme, megelégedhet a megközelítő vagy leíró magyar megfelelőkkel, melyek a sor legvégén állnak.

EGO rokonsága.JPG

  1. пересь песятай [pereɕ peɕɑtɑj] (peres pesataj): AAA (apai dédnagyapa)
  2. пересь песянай [pereɕ peɕɑnɑj] (peres pesanaj): AAa (apai dédnagyanya)
  3. пересь песятай [pereɕ peɕɑtɑj] (peres pesataj): AaA (apai dédnagyapa)
  4. пересь песянай [pereɕ peɕɑnɑj] (peres pesanaj): Aaa (apai dédnagyanya)
  5. пересь ӵужатай [pereɕ ʧuʒɑtɑj] (peres csuzsataj): aAA (anyai dédnagyapa)
  6. пересь ӵужанай [pereɕ ʧuʒɑnɑj] (peres csuzsanaj): aAa (anyai dédnagyanya)
  7. пересь ӵужатай [pereɕ ʧuʒɑtɑj] (peres csuzsataj): aaA (anyai dédnagyapa)
  8. пересь ӵужанай [pereɕ ʧuʒɑnɑj] (peres csuzsanaj): aaa (anyai dédnagyanya)
  9. песятай [peɕɑtɑj] (pesataj): AA (apai nagyapa)
  10. песянай [peɕɑnɑj] (pesanaj); песяй [peɕɑj] (pesaj): Aa (apai nagyanya)
  11. ӵужатай [ʧuʒɑtɑj] (csuzsataj): aA (anyai nagyapa)
  12. ӵужанай [ʧuʒɑnɑj] (csuzsanaj); ӵужай, [ʧuʒɑj] (csuzsaj): aa (anyai nagyanya)
  13. абызи [ɑbɨʑi] (abüzsi); агай [ɑgɑj] (agaj): AAGy (apai nagybácsi)
  14. апай [ɑpɑj] (apaj); кенак [kenɑk] (kenak): AAGyf (az apai nagybácsi felesége – mifelénk őt hívják ángyinak)
  15. агай [ɑgɑj] (agaj); кырси [kɨrɕi] (kürsi): AAgyF (az apai nagynéni férje)
  16. апай [ɑpɑj] (apaj): AAgy (apai nagynéni)
  17. атай [ɑtɑj] (ataj); аткай [ɑtkɑj] (atkaj): A (apa)
  18. анай [ɑnɑj] (anaj); анкай [ɑnkɑj] (ankaj): a (anya)
  19. ӵужморт [ʧuʒmort] (csuzsmort): aAGy (anyai nagybácsi)
  20. кенак [kenɑk] (kenak); ӵужкенак [ʧuʒkenɑk] (csuzskenak): aAGyf (az anyai nagybácsi felesége, aki nálunk szintén ángyi)
  21. кырси [kɨrɕi] (kürsi): aAgyF (az anyai nagynéni férje)
  22. ӵужапай [ʧuʒɑpɑj] (csuzsapaj): aAgy (anyai nagynéni)
  23. név szerint: AAGyGy (fiú unokatestvér az apai nagybácsitól, lány esetében szintén név szerint)
  24. név szerint: AAgygy (lány unokatestvér az apai nagynénitől, fiú esetében szintén név szerint)
  25. карт [kɑrt] (kart): F (férj)
  26. EGO
  27. абызи [ɑbɨʑi] (abüzsi); агай [ɑgɑj] (agaj): AGy1 (báty)
  28. кенак [kenɑk] (kenak): AGy1f (sógornő, a báty felesége)
  29. кырси [kɨrɕi] (kürsi): Agy1F (sógor, a nővér férje)
  30. апай [ɑpɑj] (apaj): Agy1 (nővér)
  31. эмеспи [emespi] (emeszpi): Agy3F (sógor, a húg férje)
  32. апог [ɑpog] (apog); апок [ɑpok] (apok): Agy3 (húg)
  33. эког [ekog] (ekog); экок [ekok] (ekok): Agy2 (öcs)
  34. киолон [kioɫon] (kiolon): Agy2f (sógornő, az öcs felesége)
  35. ӵужодӥг [ʧuʒodig] (csuzsodig) vagy név szerint: aAGyGy (fiú unokatestvér az anyai nagybácsitól, lány esetében ugyanígy)
  36. ӵужодӥг [ʧuʒodig] (csuzsodig) vagy név szerint: aAgygy (lány unokatestvér az anyai nagynénitől, fiú esetében ugyanígy)
  37. пи [pi] (pi): Gy (fia)
  38. киолон [kioɫon] (kiolon); кен [ken] (ken): Gyf (menye)
  39. киол  [kioɫ] (kiol); киоу [kiow] (kiou): gyF (veje)
  40. ныл [nɨɫ] (nül): gy (lánya)
  41. пи [pi] (pi): GyGy (fiúunoka a fiától)
  42. ныл [nɨɫ] (nül): Gygy (lányunoka a fiától)
  43. пи [pi] (pi): gyGy (fiúunoka a lányától)
  44. ныл [nɨɫ] (nül): gygy (lányunoka a lányától)

EGO (nő) affinális rokonai

A nehezén túl is lennénk. Most jöhetnek az affinális, azaz a házasság útján szerzett rokonok, melyek már más és más elnevezést kapnak egy nő és egy férfi esetében. Folytassuk a nővel! Így fogja hívni a nő a férje rokonait:

EGO (nő) affinális rokonsága.JPG

45. атай [ɑtɑj] (ataj); FA (após)
46. анай [ɑnɑj] (anaj); Fa (anyós)
47. кырси [kɨrɕi] (kürsi): FAgy1F (a férj lánytestvérének a férje)
48. апай [ɑpɑj] (apaj): FAgy1 (sógornő, a férj nővére)
49. бадӟым атай [baʥːɨm ɑtɑj] (baddzsüm ataj): FAGy1 (sógor, a férj legidősebb bátyja)
50. бадӟым анай [baʥːɨm ɑnɑj] (baddzsüm anaj): FAGy1f (a férj legidősebb bátyjának a felesége)
51. шöнар [ʃənɑr] (sönar): FAGy4 (sógor, a férj öccse)
52. узьы [uʑɨ] (uzsü): FAgy2 (sógornő, a férj húga)
53. агай [ɑgɑj] (agaj): FAGy2 (sógor, a férj bátyja)
54. кенак [kenɑk] (kenak): FAGy2f (a férj bátyjának a felesége)

EGO (férfi) affinális rokonai

És akkor lássuk a másik oldalt – hogyan nevezi meg a férfi felesége rokonait. Ez már igazán egyszerű, hiszen nincs különbség az idősebb és fiatalabb testvérek között.

EGO (férfi) affinális rokonsága.JPG

55. вармай [vɑrmɑj] (varmaj): fA (após)
56. иней [inej] (inej): fa (anyós)
57. кышно [kɨʃno] (küsno): f (feleség)
58. вармиська [vɑrmiɕkɑ] (varmiska): fAGy (sógor, a feleség fiútestvére)
59. вармака [vɑrmɑkɑ] (varmaka): fAGyf (a sógor felesége)
60. вармиська [vɑrmiɕkɑ] (varmiska): fAgyF (a sógornő férje)
61. вармака [vɑrmɑkɑ] (varmaka): fAgy (sógornő, a feleség lánytestvére)

A sorból csak a nász és a nászasszony maradt ki, sajnos, az általam használt családfa-program nem volt hajlandó őket feltüntetni egyik ábrában se. Itt nemtől függetlenül a nász mindig кудо [kudo] (kudo) lesz, vagyis ʼgyFAʼ vagy ʼGyfAʼ – teljesen mindegy, a nászasszony pedig туклячи [tukʎaʨi] (tukljacsi), azaz ʼgyFaʼ vagy ʼGyfaʼ.

Summa summarum

Aki szemfüles, néhány szabályszerűséget fel is fedezett. Az anyai ágról származó vérrokonok megnevezései (kivéve az anyáét) mindig ӵуж- [ʧuʒ-] (csuzs-) előtaggal kezdődnek – így az összes anyai dédszülő, nagyszülő, nagynéni és nagybácsi, valamint az unokatestvérek is.

EGO anyai vérrokonai - a _ӵуж_-ok .JPG

Az EGO-nál idősebb fiútestvérek, apai nagybácsik, apai nagynénik férjei és férjének bátyjai mindig agaj-ok lesznek, az idősebb nővérek, apai nagynénik, apai nagybácsik feleségei és férje nővérei pedig apaj-ok. (Sőt még a nagyszülők testvérei is, de őket itt most nem tüntettem fel.) Vagyis az EGO-tól idősebb apai oldalági rokonok (testvérek és házastársaik), és a férj idősebb testvérei kerülnek ezekbe a kategóriákba. Anyai oldalon a nagynéni szintén apaj lesz, de megkapja a csuzs megkülönböztetést, így lesz csuzsapaj, férje kürsi, az anyai nagybácsi és felesége pedig csuzsmort és csuzskenak. A fiatalabbakat, azaz a hugicákat és öcsikéket, illetve a férj húgait és öccseit már teljesen másképp fogja megszólítani az EGO.

Az apaj-okat tovább is lehet differenciálni, ha több van belőlük. Így lesz belőlük бадӟым апай [baʥːɨm ɑpɑj] (baddzsüm apaj), пичи апай [piʨi ɑpɑj] (picsi apaj) vagy покчи апай [pokʨi ɑpɑj] (pokcsi apaj), összeolvadva pedig бадӟапай [baʥːɑpɑj] (baddzsapaj), пичапай [piʨɑpɑj] (picsapaj) és покчапай [pokʨɑpɑj] (pokcsapaj). A baddzsüm jelentése ʼnagyʼ, a picsi és pokcsi pedig ʼkicsiʼ-t jelent. De ez családonként változhat, s illethetik a rokont rá jellemző vonásokkal is. Hallottam már a nagynénik között чебер апай-ról [ʨeber ɑpɑj] (cseber apaj) és сьöд апай-ról [ɕəd ɑpɑj] (söd apaj) is, azaz szép és fekete nénékről. Az agaj-okat, vagyis az idősebb fiútestvéreket megkülönböztető jelzőkkel nem találkoztam.

Az apaj (néne, néni) és agaj (bátya, bácsi) rokonságtól függetlenül is használatos, így neveznek meg minden idősebb nőt és férfit a faluban. Ezenkívül a gyerekekre szintén általánosan használatosak a nül (lány) és pi (fiú) szavak.

A családba beházasodott idősebb nők a kenak-ok, az idősebb férfiak pedig a kürsi-k. De ahogy említettem, apai oldalon lehet őket apaj-nak és agaj-nak is nevezni. Csupán a húg, az öcs és a gyerekek házastársainak nevei lesznek különbözők, vagyis a fiatalabbaké. És végül más neve van a feleség és férj anyósának és apósának is.

A terminológiai összefüggésekhez nagy valószínűséggel egykor viselkedéskódex is tartozott, vagyis talán hasonló jogai és kötelezettségei voltak az EGO-nak az apajokkal és agajokkal szemben (legyenek azok bárki testvérei a családban), az anyai és apai rokonok megkülönböztetése se lehetett véletlen, és az anyai nagybácsi kitüntetett szerepet tölthetett be az EGO életében. Nehéz megmondani, ugyanis ez a feltételezett viselkedéskódex ma már nem él, de legalábbis átalakult.

Kivétel ez alól a férj legidősebb bátyja, a baddzsüm ataj és annak felesége, a baddzsüm anaj, akik a friss házasok pártfogói. Szó szerint fordítva ők a ʼnagy apaʼ és ʼnagy anyaʼ, a szülők után a második legfontosabb rokonok, akik az ifjú párt pénzzel és mindenféle ajándékkal támogatják. Amennyiben a férjnek nincsen idősebb bátyja, ezt egy másik közeli rokon házaspárnak kell felvállalnia szintén a férj oldaláról. Ma ez a szokás még gyakorlatban van, de tudok több olyan esküvőről is, ahol már elhagyták.

Ezzel, azt hiszem, be is fejeztük. Aki becsületesen végigrágta magát ezen a poszton, annak gratulálok, mehet terepre! Ha pedig valahol hibáztam volna, nyugodtan javítsatok ki! A végére én is teljesen belezavarodtam.

11 komment

Címkék: társadalom nyelv módszertan udmurt

A bejegyzés trackback címe:

https://znsz.blog.hu/api/trackback/id/tr65590207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fejeslaci 2013.10.21. 08:48:37

„Amikor csak lehet, apai ágon kell haladni, tehát az ʼagyʼ (anyám lánya) nem helyes.”

Ez nem csak szexista, de nem is logikus, hiszen az anya az, ami biztos. Ráadásul a példából kiviláglik, hogy a rendszer nincs tekintettel a féltestvérekre.

Neked ez nyilvéán jó hír, hiszen újabb munkát jelent! :)

Boginya 2013.10.21. 09:40:47

@fejeslaci: Azokban a társadalmakban, ahol nem biológiai leszármazás alapján tartják számon a rokonokat, ez a kérdés irreleváns. Nyilván nem így az udmurtok esetében. Ilyenkor szükségesek a kiegészítő jelölések. Itt most egy "ideális" udmurt családot vázoltam fel, de lehet, hogy lesz majd egy folytatás a féltestvérekkel és mostohaanyákkal. :)

fejeslaci 2013.10.21. 10:05:58

@Boginya: „ahol nem biológiai leszármazás alapján tartják számon a rokonokat” Ezt most hogy érted? Én úgy gondolnám, a rokonság per definitionem az a rendszer, amelyben a biológiai leszármazásokat tartjuk számon. Persze elvben lehetnek társadalmak, ahol ezek helyett másképp rendszerezik embertársaikat, vagy valami vegyes rendszer létezik, de akkor én azt nem nevezném rokonsági rendszernek.

Egyébként nem a leírásodat akartam kritizálni, hanem csak azt szerettem volna jelezni, hogy ez a elírási rendszer nem semleges. Lehet, h pl. egy muzulmán társadalomban (többnejűség) ez a legmegfelelőbb leírási rendszer, de akkor sem semleges. A célnak persze megfelel, amíg olyan terminológiai eltérések nincsenek, amik bezavarnak. Pl. ha az anyai féltestvért ugyanúgy nevezik, mint a testvért, de az apai féltestvért másképp, akkor az elég nagy kihívás ennek a rndszernek. Márpedig miért ne lehetne így? :)

Boginya 2013.10.21. 11:00:39

@fejeslaci: Bizonyos helyeken nem ismerik a biológiai rokonság fogalmát. Vagyis az ő felfogásuk szerint a szexuális érintkezés és a nő teherbe esése között nincs ok-okozati viszony, így a biológiai apát sem ismerik, de ez nem is kérdés számukra. A férj az apa. Feltételezem, hogy mára ez már sok helyen megváltozott, de nagyon sok antropológiai leírás van erről.
A többinek utánaolvasok mindenképpen, de csak majd a terepmunka után, itt nem sok szakirodalom érhető el. ;) Tudom, hogy Rivers ezt a módszert tesztelte több helyen is, így pl. az indiai todáknál, ahol poliandria, azaz többférjűség volt még akkoriban. Pontosabban a feleség az összes fiútestvér felesége lett.
Addig is: www.youtube.com/watch?v=3LtTp7Kep6s

fejeslaci 2013.10.21. 15:24:17

@Boginya: Érdekes, minek van férj, ha nem ismerik a biológiai apa fogalmát. Úgy emlékszem, a korábbi magyarázatok szerint az egész családosdi arra jött létre, hogy a biológiai utód örökölje a vagyont. :)

Arra, hogy poliandriás izénél akkor ki is a testvér, rá sem merek kérdezni. :)

A videó kicsit hosszú ahhoz, h most belekezdjek...

Boginya 2013.10.22. 06:32:45

@fejeslaci: hát persze, eszembe jutott! Ilyen esetekben van szükség a számozásra. aF2 - mostohaapa, aF2gy - a féltestvér és lehet tovább cifrázni a mostohatesókkal is. Ez megoldja az összes férj és feleség kérdését. Továbbra is fenntartom, hogy Rivers egy zseni volt. :)

fejeslaci 2013.10.22. 09:21:45

@Boginya: Ügyes, ügyes, de ha igazán zseni lett volna, azért könnyebben olvasható kódot is találhatott volna. Ez számítógépes feldolgozáshoz tökéletes... :)

Boginya 2013.10.22. 09:25:06

@fejeslaci: Riversnek nem volt számítógépe ;)

fejeslaci 2013.10.22. 09:50:10

Akkor mégis zseni lehetett, ha így megelőzte korát... :)

(Lehet, hogy lyukkártyái már voltak, ahhoz nem kell számítógép, elég néhány kötőtű... :)

Boginya 2013.10.22. 10:21:10

@fejeslaci: nem értem, hogy ehhez miért kell feltétlen szg vagy lyukkártya, anélkül is simán meg lehet csinálni

fejeslaci 2013.10.22. 10:27:13

@Boginya: Nem kell, csak így könnyebben lehet rendszerezni az adatotak. Pl. ha csak az anyagi ági rokonokat akarod vizsgálni, vagy csak az olyanokat, amelyben vki vkinek a gyereke, vagy csak a nőneműeket, akkor a megfelelő helyre szúrod a kötőtűket, és a megfelelő kártyák kiesnek...

Zöld Napszemüveg antropológiai blog © 2013